Mivel az épületek hőszükségletét -15~-13 C külső hőmérséklet értékekre szoktuk meghatározni, ahol a levegős hőszivattyúk már csak nagyjából a 60 %- át tudják leadni a névleges teljesítményüknek (amely EUROVENT szerint +7 C környezeti hőmérsékleten értendő). ( Néhány kivételtől eltekintve) Ezért, ha a teljes téli időszakban hőszivattyúval szeretnénk fűteni, viszonylag nagy berendezést kell választanunk, amely a téli időszak melegebb napjain, kb. 70-85 %- ában kihasználatlan. Választhatunk tehát kisebb hőszivattyút, amely viszont csak egy bizonyos külső hőmérsékletig tudja kifűteni az épületet, de ez a hőmérséklet lehet egy olyan érték, amely alá ritkán hűl a külső levegő (pl. -10~-5°C közt valahol…). Ebben az esetben érdemes megvizsgálni egy alternatív fűtés kialakítását is, amely lehet pl. kandalló, vagy elektromos fűtőbetét is. Ezek a másodlagos fűtési módok akkor működnének, ha a levegő hőszivattyú már nem gazdaságos, vagy ha már nem elég a hőszivattyú önálló teljesítménye olyan hideg van.
Ezzel a „kompromisszummal” kisebb hőszivattyút is választhatunk, pl. nem a -15°C- ra méretezve, hanem „csak” -5 °C- ra, és ha ez alatti hőmérséklet fordul elő, jöhet a kiegészítő fűtés.

Ez esetekre viszonylag ritkán kell számítani, tehát még a ha a gazdaságtalan elektromos fűtéssel egészítjük ki a hőszivattyút a nagy hidegekben, még akkor is várható, hogy a teljes szezon fűtési költsége 15-25 %- val kedvezőbb lesz mint hagyományos kazán esetében (elsősorban nem kondenzációs kazánra gondolok!).

Megvizsgálhatjuk a levegős hőszivattyú működtetésének „alsó hőmérséklet határait” gazdaságossági szempontból is.
Ha a jelenlegi gázár és az elektromos áram árait összehasonlítjuk, ezt korrigáljuk egy 90 % – os kazánhatásfokkal (ha kazános fűtéssel akarjuk összehasonlítani, azt a gázt is ki kell fizetnünk, amely a kazán vesztességére elillan pl. a kéményen), akkor a hőszivattyú használat akkor gazdaságos ha a COP>3,2 körül alakul. Tehát most csak meg kell vizsgálni a hőszivattyú műszaki adatait, melyik az a külső hőmérséklet amely alatt már rosszabb a COP, ez általában -5~ -7 °C közt van.

A COP továbbá nagyban függ a belső hőleadóktól is, fal és padlófűtés alacsonyabb előremenő hőmérsékletű vízzel is üzemeltethető mint pl. fan coilos fűtés esetében, tehát gazdaságosabb az üzemeltetés.

Ha ez a -5 °C alatti külső hőmérséklet ritkán fordul elő, és ez viszonyt tény, hogy Magyarországon az ennél hidegebb napok száma nem túl gyakori, akkor még ha a hidegben gazdaságtalanabb is a gázfűtésnél, a melegebb napokon a kedvezőbb működés kompenzálja a vesztességet, és fűtési szezonra kalkulált össz fűtésszámla már kedvezőbben alakul a gázkazános fűtéshez képest.

A levegős hőszivattyúkkal használati melegvizet is lehet termelni, de az igazi hatékonyságot akkor lehet elérni, ha napkollektorokkal, téli üzemre meg kisegítő elektromos fűtéssel kombináljuk a rendszert.